Az európai történelem historiográfiai alapvonalai

Abstract

A civilizációk történelmi portréját számos szempont alapján rajzolhatjuk meg. Egy civilizáció karakterét jól jellemzi az „időről” – annak múlásáról, szerkezetéről, irányáról – alkotott felfogása. A nyugati modernség civilizációja éppúgy létrehozta a maga sajátos időképzetét, mint a különböző archaikus társadalmak. A nagy világvallások között a zsidóság és a kereszténység időfelfogása kezdettől fogva különleges jelentőségre tett szert. A zsidó és a keresztény időképzet nélkül a modern haladáselvűség fogalma sohasem született volna meg. A nyugati modernség fejlődéselvű történelemszemlélete mégis számos vonatkozásban eltér a keresztény időfogalomtól. A továbbiakban a különféle időfelfogások különbségeinek értelmezésére teszünk kísérletet, és innen kiindulva mutatjuk be az európai történelmi fejlődés más civilizációkhoz viszonyított egyedi vonásait. E keretben kerül sor az európai múlt értelmezésével kapcsolatos koncepciók, illetve azok alakulásának bemutatására. Az európai történetírók sohasem függetleníthették magukat attól, hogy saját civilizációjuk milyen időfelfogásból kiindulva értelmezi jellegzetes történelmi mozgásformáját. Ezek a gondolkodási keretek az európai történelem értelmezésének historiográfiai alapvonalait is befolyásolták.