Családi nyelvpolitika moldvai többnyelvű falvakban

Abstract

A családi nyelvpolitika új témának számít magyar összefüggésben, elsők között Siklósi Beáta (2019) használta a fogalmat nemzetközi forrásokra támaszkodva (l. még Szabó T., e kötetben). A területet fontosságára Spolsky (2021: 24) így mutat rá: „[b]ár létezhetnek más befolyásoló tényezők is, de az egyén nyelvi repertoárjának alakulását döntő módon a család és az otthon nyelvpolitikája határozza meg” (saját fordításunk). A családi nyelvpolitika de níciója a három tagfogalom, a család, a nyelv és a politika értelmezésétől függ. A nemzetközi családi nyelvpolitikai kutatások középpontjában a migrációban érintett, a saját otthonukat elhagyó családok vizsgálata áll. E kutatások a családok nyelvi erőforrásainak sokféleségét és a célországokban jelentkező kihívásokat tárják fel. Jóval kisebb gyelem irányul az otthon maradók családi nyelvpolitikájára. Kutatásunk helyszíne néhány moldvai többnyelvű település, amely érintett az intenzív munkaerő-migrációban. A kutatás során az otthon maradó anyákkal készült félig strukturált interjúkat az interakciós diskurzuselemzés módszerével vizsgáltuk.