A hazai környezetügy az elmúlt negyedszázadban. Tények és adatok, hazai előzmények és nemzetközi háttér

Abstract

Az 1980-as évek végétől azonban a tág értelemben vett hazai környezet-ügyi fejlemények, változások rögzítésére – talán a fent említett sok változás miatt is – csak nagyon töredékesen került sor. Ami többé-kevésbé jól dokumentált, az elsősorban a közvélemény figyelmét is felkeltő környezetszennyezési ügyek-kel, a fejlett országokban már korábban bevezetett, ott többé-kevésbé hatékonynak tekintett szabályozási és intézményi megoldások hazai alkalmazási lehetőségének, célszerűségének felmérésével, a környezetvédelem területén is az euroatlanti szervezetekhez való csatlakozás előkészítésével, valamint a civil szervezetek tevékenységével volt kapcsolatos. Mindezekkel összefüggésben a különböző elemzések a környezetalakító tényezőkre és a környezet állapotára, a szükségesnek tartott környezetpolitikai megközelítésre, a mindezekből fakadó főbb feladatcsoportokra, valamint a társadalmi részvételre tértek ki. Ennek az összeállításnak a 2. része – a teljesség igénye nélkül – e terület legutóbbi negyedszázadának fontosabb hazai kortörténeti tényeit rögzíti, s bizonyára akaratlanul is tartalmaz javítandó pontatlanságokat, illetve kiegészítendő pontokat. Az áttekintés feltünteti a környezetüggyel foglalkozó állami intézmények létrehozását és profiljának változását, az alapvető törvények és programok elfogadását, a civil, a tudományos, az üzleti szféra olyan szervezeteinek és a tájékoztatás olyan eszközeinek létrehozását, amelyek a környezeti, környezetpolitikai ügyekkel országos szinten foglalkoztak, illetve foglalkoznak azóta is. Az összeállítás remélhetően elősegítheti a hazai környezetügy fejlődésének értékelését, jelentőségének jobb megértését, a további teendők meghatározását. A korábbi évtizedek egyes jogalkotási és szervezetalakítási eseményei az újabb kori országos szintű szabályozási, programalkotási és szervezeti intézkedések közvetlen előzményének tekinthetők, s egyúttal az azokkal kapcsolatos tapasztalatok is hatással voltak a későbbi döntésekre. Az összeállítás 3. része ilyen fejleményekre utal. Emellett a nemzetközi együttműködés jelentősebb történései is többé-kevésbé hatottak a hazai környezetügy alakulására, így mindenekelőtt a vonatkozó jogszabályok, programok megjelenésére és tartalmára, valamint az intézményrendszer kialakítására, változásaira. Az ilyen szempontból lényegesebbnek tartott nemzetközi, illetve nemzetközi vonatkozású eseményeket a 4. rész mutatja be.