A svéd és a magyar termékenységi arányszám összehasonlítása

Abstract

Cikkünkben a svéd és a magyar termékenység alakulását hasonlítjuk össze, először a történelmi folyamatok elemzése, majd pedig az 1970 és 2013 közti termékenységi arányszámok legkisebb négyzetek módszerével történő regressziós becslése segítségével. Megmutatjuk, hogy a történelmi tradíciók alapján a nők gyermekvállalásához kapcsolódóan a svéd és a magyar társadalmi megítélés lényeges különbségeket tartalmaz. Regressziós becslésünkben nem a hagyományos teljes termékenységi arányszámot, hanem egy ütem és paritás szerint korrigált termékenységi arányszámot becsülünk különböző tényezők bevonásával. Eredményeink alapján Svédországban a női foglalkoztatás és a családtámogatásokra fordított kiadások bővülései egyértelműen növelik a korrigált termékenységi arányszám értékét, Magyarországon azonban - bár a kapcsolatok iránya szintén pozitív - a becslések általában nem bizonyultak szignifikánsnak.