Bankunió és banknacionalizmus – A magyar eset kelet-közép-európai kontextusban

Abstract

Tanulmányunk célja, hogy feltárjuk annak okát, hogy miért nem csatlakozik Magyarország a Bankunióhoz. A Bankunióban való részvétel kötelező a Monetáris Unió tagállamainak, de opcionális az Európai Unió euróövezeten kívüli tagállamai számára. A kelet-közép-európai régióból csak Bulgária és Románia jelezte csatlakozási szándékát, vagyis a cseh és a lengyel kormány is a kívül maradást választotta. A különböző döntések megértéséhez első lépésben az egyes országok bankrendszereinek különbségeit tekintettük át, de nem találtunk lényeges strukturális eltérést a csatlakozni kívánó és a kívül maradni szándékozó országok között. Ezért, második lépésként, az államnak a pénzügyi stabilitás megőrzésére vonatkozó képességét elemeztük, és azt találtuk, hogy ez a képesség, a kívül maradási döntés szükséges feltétele. Végül, a magyar helyzetről készített részletes esettanulmány alapján amellett érvelünk, hogy Magyarország azért tervezi, hogy a Bankunión kívül marad, mert a kormányzat bankpolitikáját banknacionalizmus jellemzi és ez a politikai preferencia nem egyeztethető össze a Bankunió elveivel. A lengyel és a cseh kormányok döntése mögött meghúzódó nacionalista politikai preferenciát jelezzük, de nem bizonyítjuk.