Bűnök és büntetések – tanulságok a közgazdaságtani irodalomból

Abstract

A tanulmány a bűnözés és büntetés közgazdaságtani irodalmát foglalja össze, ezen keresztül mutatva be a különböző büntetőpolitikai lépések várható hatásait. Gary Becker közgazdaságtani alapmodellje – amely abból indul ki, hogy a bűnelkövetők racionális döntéshozók, s az elkövetésről a bűncselekmény hasznai és költségei alapján döntenek – többek között azt jelzi előre, hogy a magasabb piaci bérűek kevesebb bűncselekményt követnek el, illetve a bűnelkövetések száma függ a büntetések mértékétől és valószínűségétől. Az empirikus tanulmányok, amelyek nagyrészt alátámasztják az alapmodell állítását, a következő megállapításokra jutottak: az Egyesült Államokban túl hosszúak a börtönbüntetések, szigorításuk helyett érdemesebb a bűnüldözésre fordítható erőforrásokat más megoldásokra – például a rendőrség létszámának növelésére – költeni. Európában – az amerikaihoz képest jóval enyhébb büntetési tételek miatt – komoly elrettentő hatása lehet a büntetési tételek növelésének is. Érdemes azonban az ígéretes helyettesítő vagy kiegészítő beavatkozásokkal kísérletezni: házi őrizettel, közvetlen pénzbeli ösztönzőkkel, kognitív viselkedésterápiával, az oktatási rendszer fejlesztésével – és ezen belül a hátrányosabb helyzetűek emberi tőkéjébe való beruházással –, pénzbüntetéssel, valamint a bűnözéshez kapcsolódó termékek (például az alkohol) nagyobb mértékű megadóztatásával.