A vállalkozások ökológiai tudatossága

Abstract

Mindannyian tapasztaljuk, hogy az antropocén korában az emberiség az egész bolygónkra kiterjedő, egyre súlyosbodó ökológiai válságban él. Ezért túlnyomó részt a mainstream üzleti modell tekinthető felelősnek. A mai társadalmi-gazdasági rendszer természeti környezet helyreállítását előtérbe helyező átalakítása elengedhetetlennek tűnik, amihez az etikai nézőpontok figyelembevételére, az ökológiai értékek tiszteletére és ökológiai tudatosságra van szükség. Az 1980-as évektől kezdve egyre növekvő érdeklődés mutatkozik az ökológiai tudatosság (ecological consciousness) iránt. A fogalmat az 1960-as évek végétől kezdve különböztetik meg a környezeti tudatosságtól (environmental consciousness) olyan környezetvédő aktivisták és filozófusok, akik úgy gondolták, hogy a hagyományos természetvédő mozgalmak túl szűken értelmezik a környezeti problémákat, technikai problémákká fokozzák le azokat, ezáltal nem képesek megérteni kiváltó okaikat. A környezeti problémák valójában a modernitás társadalmi és kulturális intézményeiben megtestesülő instrumentális racionalitás elkerülhetetlen következményei, ezért új racionalitásra épülő új társadalmi és kulturális intézmények nélkül a globális katasztrófa elkerülhetetlen. A nemzetközivel összehasonlítva a hazai szakirodalomban az ökológiai tudatosság és a vállalkozások ökológiai tudatosságának tárgyalása még kevéssé elterjedt. Ezt a hiányt hivatott enyhíteni ez az írás, amely a fogalom elméleti koncepcióit tekinti át általánosságban (többek között a mélyökológia, ökológiai közgazdaságtan, felelősségetika, spiritualitásalapú vezetés, integrál ökológia, buddhista közgazdaságtan) és a vállalkozásokra fókuszálva (például a vállalatok moralista modellje, fenntarthatóság által vezérelt, illetve természet által ihletett vállalkozások, „valóban fenntartható” üzleti modellek) egyaránt, valamint néhány kapcsolódó hazai tanulmány rövid összehasonlító elemzését adja.