Szemelvények a vállalatfinanszírozás témaköréből I.

Abstract

A könyv kifejezett célja, hogy egy-egy aktuális és gyakorlati szempontból fontos vállalatfinanszírozási témát körbejárjon. A könyv első három fejezete a befektetési társaságok, kockázati tőke-alap kezelők szervezeti felépítését, döntéshozatali mechanizmusát mutatja be. A könyv negyedik, ötödik és hatodik fejezete a befektetések során felmerülő beruházás értékelési kérdésekkel, az erkölcsi kockázattal és játszmalehetőségekkel foglalkozik. Az utolsó cikk a crowdfunding finanszírozási termékeket mutatja be. Az első fejezetben a befektetési társaságok és kockázati tőkealap-kezelők kialakítandó funkciókat vesszük végig kitérve arra, hogy milyen szervezeti felépítések, struktúrák jellemzők az egyes funkcióterületeken. A befektetési társaságok és kockázati tőkealap-kezelők szervezeti struktúrájában az egyik legvitatottabb kérdés az, hogy hogyan célszerű megszervezni a portfóliókezelési feladatok ellátását. Ezt a kérdést a második fejezetben tárgyaljuk. Két szélsőséges megoldást különböztethetünk meg. Az egyik, amikor a befektetési menedzser látja el a portfóliókezelési feladatokat, azaz a befektetést az elejétől a végéig ő kezeli. A másik véglet, amikor a forrás folyósítását követően a befektetést átadják egy másik, nevezzük monitoring területnek, ahol ellátják a portfóliókezelési feladatokat egészen a kiszállásig. A gyakorlatban a két véglet között számtalan megoldás létezik. A harmadik fejezetben bemutatjuk a befektetési társaságok, kockázati tőkealap-kezelők működését a befektetés egyes szakaszai, azaz a befektetési döntés, a folyósítás és a portfóliókezelés és a kiszállás mentén. A könyv negyedik fejezetében összefoglaljuk a többkörös finanszírozási konstrukció előnyeit a kockázati tőke finanszírozásban, majd bemutatjuk, hogy hogyan lehet meghatározni a vállalkozó és az egymást követő befektetők tulajdoni részesedését a kilépéskori vállalatérték és a befektetői elvárt hozam függvényében. Az ötödik fejezetben összefoglaljuk az információs aszimmetria negatív hatásait és a védekezési lehetőségeket. Ezután kiemelten az erkölcsi kockázat kérdését járjuk körbe. Először passzív finanszírozót (bank), majd a hatodik fejezetben aktív finanszírozót (kockázati tőkés) feltételezve. Az erkölcsi kockázat kifejezés annak a veszélyére utal, hogy a projekt megvalósítása során az egyes szereplők a saját hasznukat próbálják maximalizálni a többiek rovására legális vagy illegális eszközökkel. Az erkölcsi kockázatot nem viselkedési vagy morális szempontból elemezzük, hanem racionális döntéshozókat feltételezve megmutatjuk, milyen játszmalehetőségek adódhatnak, és hogyan lehet a cash-flow alapú ösztönzési rendszert úgy kialakítani, hogy a szereplők ilyen irányú késztetése minimális legyen. A hatodik fejezetben egy egyszerű játékelméleti modellben a kifizetési mátrix alapján meghatározzuk a szereplők optimális válaszfüggvényét és bemutatjuk a tiszta és kevert Nash-egyensúlyi helyzeteket. A hetedik fejezet a vállalkozási ötletek finanszírozásának újszerű, innovatív, internet alapú módját mutatja be. A fejezet során bemutatásra kerülnek a közösségi finanszírozás legfontosabb tulajdonságai, betekintést nyerhetünk a különböző crowdfunding típusok jellegzetességeibe is, valamint a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó főbb kockázatokat is megismerhetjük.