A magyar gazdasági elit képzettsége nemzetközi összehasonlításban

Abstract

A tanulmány három aspektusból vizsgálja, hogy milyen szerepe van a felsőfokú végzettségnek a gazdasági elit rekrutációjában. Először történelmi szociológiai kutatások adatait idézem fel. A magyar és a francia gazdasági elitben a felsőfokú végzettség szerepe az iparosítás kezdeteikor jelentősebb volt, mint az angolszász és német gazdasági elitek esetében. A vizsgálatok tanulsága az, hogy a diplomások aránya számottevően növekedett a gazdasági elit körében a 20. század folyamán, s az ezredfordulóra elérte a szaturációs szintet. Másodszor logisztikus regressziós modellek segítségével vizsgálom, hogy milyen volt a felsőfokú végzettség hatása a gazdasági elit rekrutációjára 1997-ben és egy évtizeddel később. A felsőfokú végzettség szerepe nagyságrendekkel nagyobb volt, mint a demográfiai tényezőké. A hatás egy évtized múlva valamelyest csökkent a magyar gazdasági elit esetében, de változatlanul fennáll, s erősebb, mint az európai országok átlagában. Végül egy 2007-es összehasonlító kutatás adataira támaszkodva bemutatom 17 európai ország gazdasági elitjének jellegzetességeit néhány kulturális erőforrás tekintetében. Átlagosan ötből három gazdasági vezető rendelkezett mester, illetve doktori fokozattal, ötből kettő közgazdasági diplomával, ugyancsak ötből kettő külföldi tanulmányokat is folytatott, s több idegen nyelven is beszélt. Ebben a vonatkozásban a magyar gazdasági elitet átlag fölött jellemezte a tudományos minősítéssel, közgazdasági diplomával, külföldi stúdiumokkal rendelkező vezetők aránya, ám átlag alatti a beszélt idegen nyelvek számát illetően.