A "láthatatlan kéz", az állam és a globalizáció

Abstract

A cikk a hosszú távú folyamatokat vizsgálja az állam szerepével kapcsolatban. Eszmetörténeti eszközökkel és a napjaink szakirodalmára támaszkodva vizsgál néhány alapvető kérdést, úgymint: 1. Meddig nőhet az államok száma bolygónkon? 2. Segíthetnek-e az életképtelen államok ellehetetlenülésének megakadályozásában a regionális integrációk, pl. az Európai Unió típusú szupranacionális szervezetek? 3. Nem alakulnak-e ki a regionális közép-, illetve nagyhatalmak körül kliensállamok, amelyek szinte feudális függőségben kötődnek hozzájuk? Az állam szerepével kapcsolatban négy fő funkciót jelöl meg a cikk: 1. Az állam, mint a társadalmak működésének, rendjének, biztonságának intézményrendszere, játékszabályainak meghatározója és érvényesítője. 2. Az állam, mint a jövedelmek megoszlását, elosztását, a közös kockázatvállalást befolyásoló tényező és a társadalom szélesen értelmezett biztonsági eszköze, beleértve a szociális viszonyokat és a katasztrófaelhárítást is. 3. Az állam, mint a gazdaságot stabilizáló, vagy a gazdasági fejlődést előmozdító eszköz. 4. Az állam, mint az adott ország versenyhelyzetének, kompetitív előnyeinek erősítője. Megállapítja, hogy sem a nemzetbiztonsági, sem a jóléti, sem a fejlesztő, sem pedig a versenyállamnak nem alakult ki egységes globális modellje, jóllehet cél- és eszközrendszerükben voltak és vannak hasonlóságok. Már csak ezért is hibásnak látja az egyoldalú neoliberális nézőpontot. A klasszikus liberális álláspont is elismeri ugyanis, hogy a politikának mindig van szerepe a gazdaság irányításában, hiszen állami döntések nélkül nincs liberalizálás.