A földrajzi árujelzők gazdaságtana – az empirikus bizonyítékok

Abstract

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítási helyükkel való összekapcsolása nem új keletű dolog, az Európai Unió közel három évtizede rendelkezik ilyen regiszterrel. A Magyarországon 2015-ben elindult Eredetvédelmi Program célja az, hogy ezek között az Európai Unió által is elismert kiváló termékek között a magyar élelmiszerek száma jelentősen növekedjen, illetve a már benne lévő termékek jobban tudjanak profitálni a rendszer által biztosított előnyökből. A tanulmány szisztematikus szakirodalom-feldolgozás keretében térképezte fel azt, hogy az empirikus bizonyítékok alapján mire számíthatnak a jelenlegi és leendő magyar földrajzi árujelzős termékek piacméretük, árprémiumuk és vidékfejlesztésre gyakorolt hatásuk tekintetében. A nemzetközi szakirodalom módszeres átvizsgálásával megállapítható, hogy a magyar termékek inkább számíthatnak a már meglévő, jellemzően helyi piacaik megőrzésére, semmint hogy rövid távon jelentős (export)piacokat tudjanak meghódítani az eredetvédelem segítségével. A termelői árak növekedése is csak hosszabb távon várható, elsősorban a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékek esetében. Egy tudatosan felépített és kiterjesztett vidékfejlesztési stratégia részeként a földrajzi árujelzők közvetlen és közvetett módon egyaránt hozzájárulhatnak az előállítási helyszín fejlesztéséhez.