A magyar regionális politika és az európai kihívások

Abstract

A gazdaság átrendeződésének területi hatásaiban Magyarországon is a klasszikus - Nyugat- Európában több évtizede érvényesülő - szabályok fedezhetők fel: a gyenge területi struktúrák és a válságágazatok uralta térségek lettek az átalakulás vesztesei, a diverzifikált szerkezetű Budapest és Északnyugat-Dunántúl pedig a nyertesei. A regionális politika hazánkban is egyrészt a gazdasági folyamatok által kiváltott negatív jelenségek mérséklését, másrészt pedig az innovatív gazdasági tevékenységek elterjedése előtti akadályok felszámolását tekintheti céljának. A szerző álláspontja szerint "az új magyar regionális politikának egyrészt érvényesítenie kell a piacgazdaság követelményeit, másrészt adaptálnia célszerű az Európai Uniónak és tagállamainak a regionális politika harmonizálására megfogalmazott célkitűzéseit, végül pedig hasznosítania érdemes a globális európai folyamatok általános tapasztalatait, többek között az interregionális és határ menti együttműködések kohéziós szerepének fel-értékelődését, az európai együttműködés irányításának decentralizálódását, a regionális hatalom fokozatos funkcióbővülését."