Arányossági elvek a hitelintézetek működési kockázatkezelésében

Abstract

A működési kockázat a hitelintézeti tevékenységgel együtt járó olyan természetes kockázat, amelynek köre egyre inkább bővül. A banki gyakorlattal párhuzamosan a felügyelő hatóságok folyamatosan törekedtek a potenciális kockázatok azonosítására és arra, hogy a tőkekövetelmény elégséges fedezetet nyújtson rájuk. Ennek gyakorlati kivitelezésében a szabályozás alapelvnek tekinti az arányosságot, de ennek értelmezése és felügyeleti gyakorlatba történő átültetése nehézségekbe ütközik. Ez a tanulmány – bár az arányossági elvekhez kapcsolódó dilemmák feloldására nem vállalkozhat –, az alkalmazott működési kockázatkezelési gyakorlatok széles körű kis, közép- és nagybanki elemzésére támaszkodva segítséget kíván nyújtani az arányossági elvárások megfelelő alkalmazásához. Ezzel együtt hozzá kíván járulni a működési kockázati keretrendszer fejlesztéséhez és ezzel a folyamatosan bővülő természetes kockázatok körének csökkentéséhez, a magyarországi hitelintézetek adatain végzett elemzés, az uniós szabályozói és a hazai felügyeleti elvárások elemzése, valamint a hitelintézeti gyakorlatok kiértékelése alapján.