A figyelem ökonómiája: A vevők meghódításának új módszerei és csatornái

Abstract

A többletgazdaságban a termelőknek/szolgáltatóknak/kereskedőknek törekedniük kell a vevők meghódítására. Ennek költségei, amelyek csak igen csekély többlethasznot hoznak a fogyasztók számára, az idők során folyamatosan nőttek. Az információgazdaságra jellemző szolgáltatások – különösen a szellemi javak – esetében meghatározó tényező a fogyasztásukhoz, felhasználásukhoz szükséges figyelem. A személyes szolgáltatások mindig is nagy figyelmet igényeltek. A termelés és a szolgáltatások testreszabásával, a közvetlen interakciók sűrűsödésével és a tranzakciók virtuális térbe helyeződésével szükségszerűen nő a gazdasági folyamatok figyelemigénye. Az immateriális javak előállítói számára a partnerek figyelmének a lekötése gyakran a legfontosabb versenytényező. Nemcsak a vevők figyelmének, hanem az eladók figyelmének a jelentősége is nő: a figyelem mint eladói „szolgáltatás” az értékteremtés forrásává válik. Radikálisan változnak a figyelem felkeltésének a módszerei is. A figyelem „tőzsdéje” a társadalmi nyilvánosság, és az internet akár a figyelem sajátos világpiacaként is felfogható. Dicsőség, kiválóság és presztízs a felhalmozott figyelem megnyilvánulási formái. Azaz, a figyelem tőke-, értékmegőrző és -gyarapító funkcióval rendelkezik, noha azt nem lehet minden további nélkül összevetni a pénz hasonló mechanizmusaival. A figyelem ökonómiája ma még gyerekcipőben jár, ám nem kétséges, hogy az információgazdaság tranzakciós terének a vizsgálatakor kiemelten kell figyelni a figyelemre.