A „vesztfáliai állam” születése – a területi állam hatalmi technikái a kora újkorban

Abstract

A nemzetközi politikaelmélet előszeretettel használja a „vesztfáliai rendszer” és a „vesztfáliai állam” fogalmát. Az elnevezés a harmincéves háborút lezáró vesztfáliai békére (1648) vezethető vissza, és azt fejezi ki, hogy a 17. század derekán Európában megszületett a nemzetközi kapcsolatok kizárólagos szereplője, a territoriális állam. Ettől fogva az 1980-as évekig a nem állami szereplők nem játszottak érdemi szerepet a nemzetközi rendszert alakító tényezőként. Kétségtelen, hogy a vesztfáliai béke több vonatkozásban hozzájárult az államközpontú európai hatalmi rendszer kialakulásához. Azzal például, hogy a Német-római Császárság területén korlátozta a császár szuverenitását a fejedelmekkel szemben, előmozdította a középkori univerzalizmuson nyugvó hatalomfelfogás elhalványodását, és felgyorsította a szuverén territoriális államok kialakulását. Egyebek mellett ezt a jelenséget általánosítja a nemzetközi politikaelmélet a modern államközpontú nemzetközi rendszer bemutatásakor, amikor a „vesztfáliai állam” fogalmát használja. A történettudomány tanúsága szerint a területi állam kialakulása hosszabb folyamat, aminek számos összetevője van. Kibontakozása a 15. század második felétől zajlott és a 17. század végére teljesedett ki. Újszerű hatalmi technikák megjelenésével járt, amelyek átalakították a középkori társadalmakat. Az államok katonai képességeinek ugrásszerű gyarapodásához vezetett, megváltoztatta az adózást, gazdaságfejlesztő intézkedéseket feltételezett, valamint bürokratikus apparátusok kiépüléséhez járult hozzá. A társadalomtudományok és a történetírás többféle terminus technicus révén írják le ezeket a jelenségeket. Egyesek a modern racionális állam, mások az abszolutizmus születését emlegetik, megint mások a territoriális állam fogalmának megalkotásával igyekeznek megragadni a jelenség lényegét. Bármely kifejezést is használjuk, nem szabad szem elől tévesztenünk a változások összetett voltát, amelyek bemutatása révén a történész termékeny módon hozzájárulhat a nemzetközi politikai viszonyok természetének jobb megértéséhez. Az elkövetkezőkben a kora újkori területi állam születésének legfontosabb aspektusait követjük nyomon. Fejtegetéseink a nemzetközi politikaelmélet és a történettudomány határterületén szeretnének hozzájárulni a „vesztfáliai állam” problémájának jobb megértéséhez. Az a célunk, hogy a történettudomány eredményeit felhasználva minél árnyaltabban láttassuk a modern területi állam megszületésének motívumait.