A magyar háztartások viselkedési jellemzői a tudatos hulladékgazdálkodásban

Abstract

Kutatásunkban a magyar lakosság hulladékgyűjtésben és -újrahasznosításban mutatott tényleges részvételi magatartását vizsgáltuk különböző, a szándékokat és az attitűdöt leíró, illetve úgynevezett ráerősítő változók bevonásával. Elemzésünkhöz a magyar háztartásokra nézve a településtípus, a háztartásfő életkora és iskolai végzettsége szempontjából reprezentatív - 5002 fős - mintát vettünk. A regresszió elemzés eredményei azt mutatják, hogy a tényleges magatartást nehéz közvetlenül összefüggésbe hozni a ráerősítő tényezőkkel, mégis van kapcsolódása a tudás és tájékozottság faktorokkal, valamint a hierarchikus modellben a társadalmi hatás komponenseivel is. Elsősorban a részvételi szándék és az attitűd korrelál a tényleges magatartással, de emellett érdemes a közvetett kapcsolatokkal is foglalkozni. Nem találtunk egyértelmű összefüggést arra nézve, hogy területileg azok az egyének vesznek részt ténylegesen nagyobb arányban a tudatos hulladékgazdálkodásban, akiknek a lakókörnyezetében több ilyen jellegű hulladékgyűjtő található. Kutatásunk újszerűségét az adja, hogy az egyéneknek nemcsak a hajlandóságát vizsgáltuk, hanem a tényleges magatartásukat is.