Ágazatok klímakockázata

Abstract

Jelen tanulmány a klímaváltozásból eredő kockázatokkal foglalkozik, amelyek a vállalkozások teljesítményére és működésére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesznek. A tanulmány célja egyrészt annak bemutatása, hogy a klímakockázat hogyan hat az egyes ágazatokban szereplő vállalatok tevékenységére, másrészt pedig annak ismertetése, hogy miért szükséges a vállalatoknak foglalkozniuk a klímakockázatokkal. Az egyes ágazatokra eltérő módon és mértékben hat a klímaváltozás, valamint területenként is eltérések mutatkoznak az ágazati érintettségben. A tanulmány ismerteti az Európai Központi Bank 2022. évi klímakockázati stressztesztjének eredményeit, ezt követően a hazai ágazatok érintettségét vizsgálja a kibocsátott üvegházhatású gáz alapján. A szabályozások a magas kibocsátású ágazatokat fogják a legnagyobb mértékben érinteni, tehát ezen ágazatok esetében beszélhetünk a legmagasabb átállási kockázatról. Hazánkban az átállási kockázatnak leginkább kitett ágazat a feldolgozóipar, amelyet a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás- és légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ágazat is jelentős mértékben kitett. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége közvetlenül kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar és az élelmiszeripar, valamint a turizmus. A tanulmányban ismertetésre kerülő Holmen vállalati példa rámutatott arra, hogy a vállalatoknak hosszú távú folyamatokat kell figyelembe venni az üzleti tervezésnél, törekedniük kell a megújuló energia felé való elmozdulásra. Az iparági szereplőknek számításokat szükséges végezniük a saját ágazatukra jellemző klímakockázatok potenciális pénzügyi hatásait illetően, valamint szükséges szorosan nyomon követniük a jogszabályi környezet változásait is. Szükséges a beszállító partnerek szűrése, monitorozása, fontos együttműködni az érdekelt felek széles körével szervezeten belül és kívül.