„Dühöng a fősodor” Az Orbán-rendszer populista diskurzusai a populáris zenében

Abstract

Tanulmányunk a populizmus és a populáris zene kapcsolatát vizsgálja a 2010 utáni magyar társadalom és politika kontextusában, arra keresve a választ, hogy a populáris zene milyen módon segítheti elő a populista diskurzusok terjedését. Továbbá, hogy ez milyen összefüggésben van mind a zenei esztétika és forma, mind a zenészek gazdasági, társadalmi és politikai beágyazottságával. A tanulmány a populista diskurzusokat az Orbán-rezsim hegemóniaépítésének részeként, ideológiai pilléreként értelmezi, amely a 2010 utáni kormányzás egyes elemeit alátámasztja, más elemeit pedig elfedi. Elemzésünk három dalra fókuszál: Ákos „Hazatalál” (2018), a Kowalsky meg a Vega „Tizenötmillióból egy” (2017), valamint Bródy János „Akit a hazája nem szeretett” (2020) című felvételeire. A dalok „szövegekként” történő elemzése mellett figyelembe vesszük a termelés, a terjesztés, valamint az előadások kontextusát is, amely a zeneipar kapitalista logikájának és a politikai hatalomgyakorlásnak egyszerre képezi terepét. A dalokat továbbá együtt elemezzük az előadók – adott esetben változó – zeneipari, illetve társadalmi pozíciójával. Az előadók zeneipari pozíciójában a piaci viszonyoknak és az ezzel szorosan összefüggő állami kultúr- és médiapolitikának való kitettség egyaránt megjelenik.