A nemzetgazdasági versenyképesség sportszakmai és gazdasági aspektusai = Sport and economic aspects of competitiveness on national level

Abstract

Tanulmányunk a gazdasági versenyképességgel, kiemelten annak nemzetgazdasági szintű vetületével és a sport esetében történő értelmezésével foglakozik. A gazdasági versenyképesség esetén kiemelten kezeljük az IMD és a WEF versenyképességi rangsorait, a sport esetén pedig szétválasztjuk a hivatásos és a szabadidősportot. A hivatásos sport esetén bemutatjuk a sportszakmai versenyképességet indikáló és a sportszakmai versenyképességre hatással lévő gazdasági és társadalmi mutatókat egyaránt. Összehasonlítási csoportot képeztünk, amelyben Magyarország és a környező országok szerepelnek és a komparatív elemzés kiterjed a gazdasági és a sportszakmai versenyképességre, valamint a sportszakmai versenyképességre ható gazdasági és társadalmi tényezőkre egyaránt. A sportszakmai versenyképességet az olimpiai érmek számával és azok pontértékével mérjük, amit az olimpiák teljes történelmére és az elmúlt 20 év különböző szakaszaira egyaránt vizsgálunk, míg a gazdasági és társadalmi tényezőket csak a mondanivalónk szempontjából legrelevánsabb évekre, az új évezredre vizsgálunk. A hivatásos sporttal kapcsolatos versenyképességi kérdésekből azt a következtetést vontuk le, hogy Magyarország történelmi sportszakmai eredményességének fenntartását a jelen gazdasági és társadalmi tényezők nem igazolják, sőt az elmúlt időszak visszaesését támasztják alá és a Londoni olimpián való szereplésünkkel kapcsolatban inkább az összehasonlítási csoporton belüli további visszacsúszást, mintsem az eredmény javulását támogatják. A tanulmányban azt állítjuk, hogy egyéni, vállalati és makrogazdasági versenyképességet is javíthat a szabadidősport. Mikro szinten, majd makrogazdasági szinten elemeztük a szabadidősport hatásait, valamint próbáltunk választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan válhat az egyén, a vállalat és végső célként a gazdaság versenyképesebbé a fizikai aktivitás által. A kevesebb betegség és egészségügyi kiadás, vagy éppen a kedvezőbb várható élettartami mutatók mellett termelékenység-növekedés, a versenyképességi rangsorokban pedig előkelőbb helyezések érhetők el. ______ Our paper tackles the concept of competitiveness in the national level and interprets it also in the field of sport as well. In the economics field we focus on the competitiveness rankings of IMD and WEF and in the sport field we differentiate between professional and leisure sport. In the case of professional sport we introduce the measures of sport competitiveness and its influencing economic and social factors as well. We have made a peer group which contains Hungary and its neighboring countries and the comparative study tackles the sport competitiveness and the influencing economic and social factors as well. We measure sport competitiveness with the Olympic medal count and the medals point value, which is counted in the whole Olympic history, and different phases of the last 20 years. The economic and social factors are compared only in the new millennia as this is the most relevant time frame of this study. From the competitiveness analysis of professional sport we concluded that the maintenance of Hungary’s historical sport successes is not proved by nowadays economic and social factors, however they support the past years decline. These factors also indicate that in London (2012)we would rather slip one more position back in the peer group, than rise again from our ashes. In our opinion leisure sport could enhance the competitiveness of individuals, companies, and economy also. We analysed the effects of leisure sport on the microeconomic and macroeconomic level, and tried to find answer to that question how could be individuals, companies, and economy more competitive through leisure sport. Besides less illness and health care expenditures, longer life expectancy, productivity growth, countries could be well placed in competitiveness’ rankings.