A városi hőszigethatás mérséklése a párolgás növelésével

Abstract

Az éghajlatváltozással, globális felmelegedéssel növekszik mind az épített, mind a természeti környezet hőterhelése. A sűrűn beépített területeken úgynevezett városi hősziget jelenség alakul ki. Munkánkban az alapvető fizikai folyamatok felől közelítjük meg a problémát, és inkább a kiváltó okokat, mint a következményeket vizsgáljuk. Emlékeztetünk a hőtani jellemzők fontosságára, hogy a víz melegítéskor a betonnál 5-ször több hőt képes felvenni, elpárolgásakor pedig még 2 nagyságrenddel többet. Egy nyári csapadékeseményt elemezve bemutatjuk, hogy a víz és annak párolgása különleges, semmivel nem pótolható energiaszállító szerepet tölt be a hőmérséklet-különbségek kiegyenlítésében. Az adatok és a hétköznapi tapasztalatok alapján javaslatot teszünk az aktív árnyék és a passzív árnyék fogalmak bevezetésére. Használatuk közérthetővé teheti, hogy miért lényeges a zöld területek (ligetek, lugasok, zöld tetők, parkok) megtartása és területük növelése a hősziget jelenség hatásainak mérsékléséhez. Tanulmányunk célja, hogy felhívja a figyelmet, az élhető környezeti viszonyok megtartásához mindenhol kiemelt figyelmet kell fordítani a vízkör (hidrológiai ciklus) kiegyensúlyozott működőképességének és hatékonyságának helyreállítására – belterületeken és külterületeken egyaránt.