A versenyképesség értelmezésének változása és a magyar versenyképesség javíthatóságának feltételei a változások tükrében

Abstract

A tanulmány célja, hogy bemutassa a versenyképesség értelmezésének szakirodalmi és gyakorlati változásait, rámutatva arra, hogy a célok és a módszerek tekintetében egyaránt különbséget kell tenni a vállalati és a nemzeti szintű verseny-képesség között. Másrészről kiemeli azokat az új elemeket, amelyek a geopolitikai, a társadalmi és a környezeti változások miatt bekerültek a versenyképesség értelmezésébe, illetve korunkban, a technológiai változások miatt nagyobb hangsúlyt kapnak. A cikk – a teljesség igénye nélkül – idézi a legismertebb versenyképesség kutató szer-vezetek friss tanulmányainak főbb megállapításait, bemutatva a közöttük lévő értelmezési eltéréseket. Esetenként kitér a hazai teljesítményekkel kapcsolatos megállapításokra is. A cikknek nem volt célja a magyar versenyképesség saját kutatásokon alapuló átfogó elemzése, mivel a bemutatott MNB Versenyképességi Jelentést jó kutatási alapnak tartja a versenyképességi helyzet leírásához és egy nemzeti versenyképességi stratégia kidolgozásához. Kitér viszont néhány olyan további mutatóra, amelyeknek feltétlenül szerepelniük kellene egy nemzeti versenyképességi stratégiában. Úgy érvel, hogy a nemzeti versenyképesség javítás célja nem csupán a gazdasági eredmények javítása, például a GDP növelése kell, hogy legyen. A versenyképesség javítás központi kérdése csak a nemzeti vagyon valamennyi elemének együttes, harmonikus bővülése lehet. Ezért a magyar nemzeti versenyképességi stratégiában fejlődési célokat kell kitűzni azon vagyon elemekre, amelyek esetén a magyar versenyképességi eredmények gyengék. A cikk ezeket az összefoglalásban sorolja fel.