Az infláció helyzete Magyarországon : Válasz Botos Katalin „Infláció és pénzügyeink” és Ábel István – Bognár Gergely – Lóga Máté – Szabó István Attila „Változások az infláció magyarázatában” tanulmányára

Abstract

Tanulmányunkban a 2022–2023 évi inflációt alakító tényezőket vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy a magyar gazdaságban miért nőtt erőteljesebben az infláció, mint a környező, hasonló szerkezetű országokban. Cikkünkben ezekre a hatásokra szeretnénk rávilágítani, és javaslatokkal szolgálni a gazdaságpolitikai döntéshozók számára egy ellenállóbb inflációs politika kialakításához. Tanulmányunkban először Botos Katalin inflációs nézeteire reagálunk, majd néhány inflációs globális trendet vizsgálunk. Kiemelt szerepet szánunk az agrárterület inflációjának elemzésére. Eredményeink alapján a globális költségtolta inflációs nyomás trendek mellett több országspecifikus tényező emelte a hazai inflációs mutatót. Az energiaárak nagymértékben megemelkedtek, a keleti beszállítói láncok egy része megszakadt. A hazai kevésbé termelékeny, ugyanakkor energiaigényes élelmiszeriparra az energiaársokk a környező országokhoz képest magasabb árfolyam ingadozási tényezőkkel együtt rövid- és középtávon nagyon erős hatást gyakorol, és jelentős eltéréseket mutat a hosszú távú egyensúlytól. Véleményünk szerint az élelmiszer önellátás fokozása mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági beszállítói lánc hazai fejlesztésére is.