A Cseh Nemzeti Bank szerepe a pénzügyi válságot követően

Abstract

A cseh gazdaságot jelentős egyensúlyhiány nélkül érte a globális válság. fontos megjegyezni, hogy regionális társaitól eltérően Csehország gazdaságát nem terhelték devizahitelek. ez főként annak a korai dezinflációs politikának volt köszönhető, amely az 1998-ban bevezetett inflációs célkövetési rendszer keretében valósult meg. A Cseh nemzeti banknak (Cnb) így lehetősége nyílt arra, hogy a válság alatt hagyja az árfolyamot egyfajta lengéscsillapítóként szabadon mozogni. A cseh korona 2008 közepe és 2009 eleje közötti jelentős gyengülése révén az általános monetáris feltételek lényegesen kedvezőbbé váltak, amit a 2008 augusztusától kezdődő jelentős mértékű kamatcsökkentések is elősegítettek. A Cnb ezért nem ütközött az alapkamat nulla alsó korlátjába, és képes volt a szokásos monetáris politikával is boldogulni a lehman brothers utáni időszakban. 2012–2013-ban azonban a cseh gazdaság újabb recesszióba süllyedt, amely ezúttal a gyenge belföldi keresletnek volt köszönhető. A központi bank tovább csökkentette az irány-adó kamatlábat, így az 2012-ben elérte a „technikai nulla” szintet. A további monetáris politikai lazítás érdekében a Cnb előretekintő iránymutatást alkalmazott a nominális kamatszint tekintetében, és egy évvel később 27 koronás Czk/eUr árfolyamcélt tűzött ki. ezzel a politikai intézkedéssel sikerült elhárítani az alacsony kereslet által gerjesztett defláció veszélyét, és figyelemre méltó módon talpra állítani a cseh gazdaságot.