A magyar vállalatok fenntarthatósági közzétételének vizsgálata tartalomelemzéssel, a változó szabályozás tükrében

Abstract

A kutatás fókuszában a magyar nagyvállalatok fenntarthatósági közzétételi gyakorlatának vizsgálata áll. A téma aktualitását az Európai Unió új irányelve adja (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive), melynek magyar jogrendbe implementálása folyamatban van. A szerzők tárgyalják a nem-pénzügyi közzététel folyamatát, valamint áttekintik a témához kapcsolódó legfontosabb elméleteket: érdekhordozói elmélet, megbízó-ügynök elmélet, jelzéselmélet és legitimitáselmélet. Az empirikus vizsgálat során százelemű mintán tartalomelemzéssel vizsgálták a magyar nagyvállalatok fenntarthatósági közzétételi gyakorlatát, a jelentések formáját, a használt standardokat és a CSRD által előírt témák (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási tényezők és korrupcióellenes tevékenységek) tekintetében. Az eredmények szerint azoknak a vállalatoknak közelít leginkább a közzétételi gyakorlata a jövőbeni szabályozás előírásaihoz, melyek egy vállalatcsoport tagjaként működnek. A leggyakrabban előforduló témák a vizsgáltak közül a környezeti tényezők. Legkevésbé a korrupcióellenes tevékenységekről jelentenek a vállalatok. A leggyakrabban előforduló standard a GRI (Global Reporting Initiative) volt, majd ezt követte a TCFD (Task Force on Climate related Financial Disclosure). A kapott eredmények hozzájárulnak az említett elméletek igazolásához.