Láthatatlan alkoholfogyasztás : Nem hivatalos forrásokból származó alkohol fogyasztása két járásban

Abstract

Háttér, cél: A hivatalos statisztikai adatokban nem megjelenő, nem regisztrált alkoholfogyasztás becslése régóta kutatott kérdése az alkoholfogyasztással foglalkozó szakirodalomnak, ugyanis annak mennyisége jelentősen befolyásolhatja a hivatalos statisztikákban szereplő mennyiségek alapján levont következtetéseket. A nem regisztrált fogyasztás hagyományos forrása Magyarországon a házi pálinkafőzés és bortermelés, de különösen a rendszerváltás utáni időszakban és egyes határmenti térségekben ma is jelentős szerepet játszik a csempészet is. A hivatalos statisztikákban kimutatott alkoholfogyasztás csökkenését sok hazai szakértő magyarázza a házi pálinkafőzés megengedőbb szabályozása következtében feltehetően megnőtt nem regisztrált alkoholfogyasztással. A korábbi hazai és nemzetközi becslések a nem regisztrált fogyasztás arányát a hazai összes alkoholfogyasztáson belül 0,5–40%-ra becsülték. Célitűzés: Kutatásunk során arra kerestük a választ, hogy mennyire jellemző a nem regisztrált forrásból származó alkoholos italok fogyasztása, milyen forrásokat vesznek igénybe a fogyasztók, mely társadalmi csoportokra jellemző inkább, és a nem regisztrált alkohol milyen mértékben járul hozzá a megkérdezettek összfogyasztásához. Módszertan: Két hazai hátrányos helyzetű járásban – a Siklósi és a Záhonyi járásban – kérdőíves vizsgálat során személyes megkérdezéses módszerrel vizsgáltuk a nem regisztrált fogyasztás jellemzőit. Kereszttábla elemzéseket, Khi-négyzet teszteket készítettünk, a társadalmi-demográfiai tényezők hatását bináris logisztikusregresszió-elemzéssel vizsgáltuk. Eredmények és következtetések: Mindkét térségben jellemző a nem regisztrált alkohol fogyasztása az általános népességen belül, és ez arányaiban jelentős tétel a lakosság összes alkoholfogyasztásában. Becsléseink szerint az elfogyasztott alkohol mennyiségének legalább egynegyede nem regisztrált forrásból származik. Domináns a töményitalok házi főzése vagy bérfőzetése. A nem regisztrált forrásból történő alkohol beszerzése egyértelműen több és gyakoribb alkoholfogyasztással jár együtt. Adataink azt mutatják, hogy a nem regisztrált fogyasztás nem köthető kizárólag alacsony társadalmi státuszhoz. Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy jellemzőbb ezen források használata a falvakban élő idősebb férfi népesség körében.