Az államadósság szerepének változása a közgazdaságtanban és a magyar adósságkezelés alapelvei

Abstract

A tanulmány a magyar államadósság-kezelés stratégiáját mutatja be, amely az adósságráta és a devizaarány csök-kentésén valamint a lakossági állampapírpiac fejlesztésének alapelvein nyugszik. Az államadósság makrogazdaságban betöltött szerepének megítélése azonban a közgazdasági elméletek oldaláról bizonytalan, mert kevés kutatás áll rendelkezésre. Az elméleti irodalom áttekintése azért fontos, mert ezáltal jól nyomon követhető, hogy milyen jelentős mértékben értékelődött fel az államadósság témája a 2008-as pénzügyi válság után. Korábban a makrogazdasági modelleknek csak egy szűk körében szerepelt az államadósság. A fejlődő országok 1982–2003 közötti válságai miatt alakult ki a válságok előrejelzésével foglalkozó elméleti irodalom, amelyekben az eladósodottság és az államadósság szerepet kapott, mint a pénzügyi válság előfordulásának valószínűségét növelő tényező. Az utóbbi években azonban új kutatási területek nyíltak meg a hosszú távon fenntartható adósság, illetve az államadósságnak a gazdaság lassítására gyakorolt hatásának témáiban. A magyar államadósság – mint a régió legmagasabb államadósság-rátája – pedig az empi-rikus tapasztalatok alapján az 1990 utáni időszakban hozzájárulhatott a lassabb felzárkózáshoz, sőt a 2004–2008 közötti stagnáláshoz, majd a 2009-es válság elmélyítéséhez. A magyar államadósság problémájának leküzdése, ezért a 2010 utáni gazdaságpolitika fontos céljává vált, s ezt a folyamatot az adósságkezelési alapelvek és a választott eszközök támogatják.