Az innováció akadályozó tényezői Magyarországon

Abstract

Az innovációra vállalkozó cégek számos akadályba ütközhetnek, vagy esetleg már a nehézségek láttán elállnak e tervüktől. Például lassíthatja, vagy esetleg teljesen ellehetetleníti az innovációs folyamatot, ha pénzügyi forrásaik nem elegendőek, s külső finanszírozót is nehéz találni. További problémát jelenthet, ha nehéz és költséges hozzájutni a szükséges piaci vagy technológiai információkhoz. Az innovációs menedzsment gyengesége, a szakképzett munkaerő hiánya szintén eltántoríthatja a cégeket az innovációtól, akárcsak a forrásokat elvonó magas adók, illetve a hosszadalmas, bürokratikus ügyintézés és az átláthatatlan és túlbonyolított szabályozó rendszer. Követve az Oslo Kézikönyv ajánlásait általában e négy tényezőcsoport öleli fel az akadályokat az ezzel foglalkozó felmérésekben: költségtényezők, tudástényezők, piaci tényezők és állami szabályozás. Az EU rendszeres közösségi innovációs felmérései (Community Innovation Survey = CIS) is ezen alapulnak, s nagyrészt az ott alkalmazott tényezőket vettük át mi is már a versenyképesség kutatásaink kezdetétől.28 Világszerte számos kutatás vizsgálja az akadályozó tényezőknek a vállalatok innovációs tevékenységére gyakorolt hatását, s bár természetesen országonként nagyok az eltérések, az közös tapasztalat, hogy minél elkötelezettebb egy vállalat az innováció iránt, annál jelentősebbnek tartja az akadályokat (Baldwin és Lin, 2002). Erre a kissé meglepő eredményre azt a magyarázatot adja az irodalom, hogy az innovatív cégek ütköznek bele leginkább ezekbe az akadályokba, és ezért jobban felismerik azok fontosságát (D’Este et al, 2012). Az is általános tendencia, hogy míg a fejletlenebb országokban, így Közép-Kelet Európában is, a költségtényezők a legfontosabbak, addig az élenjáró országokban inkább a tudástényezők, mint például a szakképzett munkaerő hiánya (Hölzl–Janger, 2014). A fejletlenebb országokban a vállalatok saját pénzforrásai is szűkösebbek, s az innováció finanszírozásának intézményi háttere (kockázati tőke, üzleti angyalok) is kevésbé kiforrott. A BCE versenyképesség kutatásának korábbi adatbázisán több tanulmány is elemezte az innováció akadályait a magyar gazdaságban (pl. Kiss, 2014).