A szabadidősport gazdasági szerepe Közép-Kelet-Európában

Abstract

Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk a szabadidősport gazdasági szerepét a közép-kelet-európai régióban, illetve Magyarországon. A 2010-es évek egyszerre jelentettek nagy lehetőséget és kihívást a szabadidősport területén működő szolgáltató vállalkozások, szervezetek számára. Az elméleti fejezetben rövid áttekintést adunk) a szabadidősport történelmi és társadalmi hátteréről Magyarországon és Közép-Kelet-Európában) a szabadidősport koncepcióiról, piacairól és a szabadidősporthoz kapcsolódó egyéni, társadalmi és vállalati értékteremtésről) a szabadidősport helyzetéről Magyarországon és Közép-Kelet-Európában, valamint a 4) regionális szabadidősport-kutatásokról. A régiós összehasonlítás során a 2010 és 2019 közötti időszakra vonatkozóan gyűjtöttünk nemzetközi adatokat nyolc volt szocialista országról, elsősorban a szabadidősport-fogyasztói, sportszerek, sportfelszerelések, sportruházat piacaihoz és a lakosság fizikai aktivitásához kapcsolódóan. Eredményeink szerint a néhány év alatt végbement gazdasági változások erősen hatottak a teljes szolgáltatási szektor, köztük a szabadidősport-szolgáltatások növekedésére. A szabadidősport-vállakozásoknak fel kell készülniük a növekvő keresletre, az állami döntéshozóknak pedig az erősödő társadalmi különbségek megakadályozására, hogy ne csak a magasabb jövedelemmel rendelkezők engedhessék meg maguknak a szabadidősport-szolgáltatások igénybevételét. Eredményeink szerint a lakosság fizikai aktivitása nem javult, sőt, azok száma, akik soha nem sportolnak, még emelkedett is a régióban, és ez a trend jelentős problémákat okozhat a társadalomban. A sportszergyártók száma és árbevétele, ahogy a sporteszközökre és sportszolgáltatásokra fordított költés is növekedett a régióban, ami azonban annyit jelent, hogy kevesebb ember költött nagyobb összeget sportolásra. Éppen ezért minden szektornak (üzleti, civil és állami) nagy szerepe van a szemléletformálásban, keresletélénkítésben.