Hova tovább KATA-s bt-k? A betéti társaságok lehetőségei az új KATA törvény után

Abstract

A tanulmány a 2022-ben Magyarországon életbe lépett „új KATA-törvény” kapcsán arra keresi a választ, hogy a vállalkozásokat, konkrétan a betéti társaságokat hogyan érintette a kisadózók tételes adójára vonatkozó jogszabályi változás. E cégforma képviselői a jogszabály-változásokat követően nem élhettek a kedvezményes adózási lehetőséggel. A jogszabály hatálybalépésétől kezdve a bt-k választásra kényszerültek, hogy a társasági- vagy a kisvállalati adó alanyaként folytatják tevékenységüket. A kutatás azt vizsgálja, milyen arányban választották e opciókat és melyik opció volt előnyösebb a bt-k számára. A kutatásmódszertan szekunder adatállomány kiértékelésén és szakértői mélyinterjúkon alapul. A kutatás során a releváns publikus statisztikákat (KSH STADAT) illetően adathiány volt tapasztalható, a téma aktualitása és a korlátozott nyilvánosság miatt. Ezért közérdekű adatigénylést kellett benyújtanunk a NAV-hoz. Az így elért állomány lehetővé tette, hogy statisztikai alapon értékeljük ki a KATA-s bt-k tendenciáit. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a KATA-s bt-k nagyobb hányada a TAO-t választotta, míg a KIVA relatíve népszerűtlen maradt. Külön kiemelendő, hogy a korábban KATÁ-san adózó bt-k számottevő része (közel egyharmada) megszűnt. Mindezek ellenére kutatásunk kimutatta, hogy az érintett bt-k számára a KIVA az esetek többségében előnyösebb adónem lett volna, tekintettel annak kedvezményeire és e társaságok jellemző tulajdonságaira. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a hazai adórendszerben történő gyakori és hirtelen változások, az alacsony átláthatóság és az adózói tájékozatlanság mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozók nem a lehetőségeiknek megfelelően adóznak és így ellentmondásos helyzetekbe kerülhetnek. A KATA-törvény után rohamos csökkenésnek indult a bt-k száma, mely jól szemlélteti, hogy ez a társasági jogi forma elvesztette népszerűségét, hosszú múltja és nemzetközi reputációja ellenére.