Az Európai Unió versenyképessége a humán tőke tükrében – ami a Draghi-jelentésből kimaradt

Abstract

A versenyképesség összefüggéseinek kutatása régóta a gazdaságpolitika elméleti és gyakorlati megalapozását szolgálta. Hangsúlyozottan szakmai megoldásokat keresett a gazdasági növekedéssel, a jóléttel, a fenntarthatósággal és sok más hasonlóan égető problémával kapcsolatos kérdés megválaszolására. Azt gondolhatnánk, hogy nehéz egy ennyire aktívan kutatott kérdésben új hullámokat gerjeszteni. Mégis az Európai Központi Bank korábbi elnökének, Mario Draghinak sikerült sok ország gazdasági szakemberei és kormányzati szervezetei figyelmét felkelteni a közelmúltban publikált Draghi-jelentéssel, mely az Európai Unió versenyképességi problémáival és azok lehetséges kezelésével foglalkozik. Olyan szakemberekét is, akik korábban ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak behatóan. Írásunkban a Draghi-jelentés főbb megállapításainak ismertetését annak amerikai visszhangjának néhány fontos megállapításával kezdjük. Maga a jelentés az Európai Uniónak az Egyesült Államok versenyképességétől való lemaradásának fenyegető rémétől tartva hangsúlyozza, hogy az európai országoknak új intézkedésekre és jelentős beruházásokra van szükségük a versenyképességük megőrzése és javítása érdekében. Az általunk idézett amerikai szerzők kérdőjeleket fogalmaznak meg az amerikai gazdaság növekedési előnyével kapcsolatban. Bemutatják, hogy az ipari termelés növekedése az Egyesült Államokban is jelentős mértékben lassult, és hogy az EU lemaradása nem drámai. Szerintük a lemaradás nagyrészt a dollár erősödésével és demográfiai okokkal magyarázható. A méréshez használt mutatóktól függően is nagyon eltérő tendenciák mutathatók ki. Az egy munkaórára vetített vásárlóerő paritáson mért termelékenység alakulásában sok európai ország megelőzi az Egyesült Államok növekedési mutatóját. Az európai munkás munkaideje átlagosan rövidebb és hosszabb a szabadsága is. A Draghi jelentés az EU és az USA közötti innovációs szakadék kapcsán érinti a humántőke minőségének és mennyiségének kérdéseit, a képességek, készségek problémakörét. A jelentés azonban nem foglalkozik a potenciális munkavállalók fizikai és mentális egészségével. A fizikai és a mentális betegségek miatti munkahelyi távollétek befolyásolják a munkahelyi hatékonyságot, termelékenységet. Írásunk második részében feltárjuk, hogy az e témában végzett kutatások aggasztó képet mutatnak. Bemutatjuk az ezen a téren feltétlenül szükséges teendőket. Draghi egy másik írásában kiemelten foglalkozik az általa javasolt jelentős állami beruházási igény és az EU fiskális szabályinak kérdésével. Írásunk végén kitérünk az adózás és a fiskális szabályok változásának kérdéskörére.