Háztartási energiafelhasználás, fenntarthatóság és társadalmi igazságosság : Kvantitatív elemzés a lakosságienergia-kvóták hazai háztartásokra gyakorolt lehetséges hatásairól

Abstract

A klíma- és ökológiai válság mérséklését hivatott energiakorlátozási rendszereknek nemcsak fenntartható, de igazságos átmenetet kell biztosítaniuk, melyben a szegények, marginalizáltak érdekeit is figyelembe veszik. A kutatás elméleti keretét az energiafelhasználáshoz kötődő igazságosságkoncepciók szolgáltatják – nevezetesen a környezeti vagy klímaigazságosság, az elegendőség (sufficiency) és az energiaszegénység mint energiaigazságtalanság által meghatározott elosztási, elismerési és reprezentációs igazságosság. A kutatás módszertanát a háztartási energiafelhasználás nemzetközi szakirodalma, valamint a magyarországi lakosság energiafelhasználási mintázata határozza meg. Jelen publikáció a magyarországi lakosság energiafelhasználási mintázata és az igazságosság energiafelhasználáshoz köthető koncepciói között fellelhető összefüggéseket elemzi, valamint azt, hogy az egy főre jutó egyenlő kvótamennyiséget biztosító lakossági energiakvóta-rendszerek valóban kedvezően hatnak-e a szegényebb háztartásokra. A magyarországi háztartások négy klaszterbe sorolhatók a fűtési energiaforrásra költött összegek alapján: 1. vezetékes gázzal, 2. távfűtéssel, 3. gázzal és villannyal vegyesen, 4. leginkább szilárd tüzelőanyaggal fűtők, amelyek egymástól 20 társadalmi igazságossághoz köthető változó alapján szignifikánsan eltérnek. A kutatás eredményei alapján leginkább a tűzifával fűtők élnek a legkedvezőtlenebb lakhatási és életkörülmények között, többet fizetnek energiára a teljes lakhatási költség arányában, alacsonyabb iskolai végzettségűek, mint a másik három klaszter háztartásai és alulreprezentáltak a leggazdagabb jövedelmi tizedben. Továbbá, az ehhez a klaszterhez tartozók többet költenek energiára, mint a magyar átlag, vagyis ha az egy főre jutó egyenlő elosztáson alapuló energiakvóta-rendszer megvalósul, az nem érintené őket feltétlenül előnyösen. Ahhoz, hogy a szegény háztartások jóllétét egy lakossági energiakvóta-rendszer bevezetése növelje, az egy főre jutó azonos kvótamennyiség helyett a társadalmi igazságosság más aspektusait, köztük a lakás- és életkörülményeket is figyelembe kell venni.