Tervkészítéstől a governance-ig : a térbeli tervezés európai fogalma, jelentései és lehetséges hazai kapcsolódásai

Abstract

A kilencvenes évektől terjedt el a spatial planning átfogó, európai integrációs folyamatban fogant fogalma, amely térbeli tervezésként fordítható magyarra. A kétezres évek közepére a nyugat-európai tudományos diskurzusokban a különböző térdimenziójú (települési, regionális, közlekedési stb.) tervezési tevékenységek közös kifejezéseként a térbeli tervezés sokoldalúan vizsgált tudományos koncepcióvá is vált. A tanulmány a térbeli tervezés európai irodalmának eredményeit ismerteti, továbbá javaslatot tesz az európai és a magyar fogalmak összekapcsolására és a térbeli tervezés fogalmának hazai bevezetésére. Vizsgálatunk a térbeli tervezés fogalmának az európai irodalomban kettős, jól elkülönülő értelmezését azonosította. Ez egyrészt semleges ernyőfogalom, amely a különböző szintű, különböző eszközkészletű és szemléletű tervezési tevékenységeket egyaránt lefedi. Másrészt, szűkebb értelemben, a kilencvenes évektől az EU által motivált, posztmodern megközelítésű új tervezési és fejlesztési szemlélet jelölésére használják. Utóbbi szorosan kapcsolódik a területi governance koncepciójához, és fő jellemzője a stratégiai jelleg, a térbeli és a társadalmi-gazdasági tervezés összekapcsolása, az ágazati politikák összehangolása. Míg korábban a tervezés lényege a szabályozási környezet által definiált tervdokumentum előállítása volt, addig a governance korában ez folyamatos koordinációra és összehangolásra törekszik stratégiai irányítás keretében. A térbeli tervezés európai koncepciója eddig érdemben nem jelent meg a hazai tudományos diskurzusban és a gyakorlatban. A téralakítást célzó közpolitikák Magyarországon egymástól meglehetősen elkülönülnek, mindemellett beazonosíthatók azok a hazai területfejlesztési, településfejlesztési, rendezési, vidékfejlesztési stb. tevékenységek, melyek összekapcsolásához hasznos fogalmi keretet kínál a térbeli tervezés koncepciója.