Az energiapolitika és a klímavédelem stratégiai kérdései

Abstract

Az energiastratégia és a fenntarthatóság kapcsolatának vizsgálatát ma egyértelműen a klímaváltozás és a fosszilis energiahordozók kitermelése és felhasználása során kibocsátott széndioxid és egyéb üvegház hatású gázok (ÜHG) közötti összefüggések elemzése határozza meg. A Római Jelentés idején a fő hangsúly még azon a kérdésen volt, mikor fogy ki az emberiség az elsődleges energiaforrásokból. A növekvő népesség és a töretlen világgazdasági fejlődés ellenére az erőforrások szűkösségének kérdése ma háttérbe szorult: a fogyasztás ütemével lépést tartani látszik a feltárás és kitermelés. Ma úgy tűnik, a légkör karbon befogadó képessége szűkösebb erőforrás, mint fosszilis energiahordozó készleteink. Ezért a kiemelt súlyú ÜHG kibocsátást produkáló energiaszektor működését, viselkedését, beruházási döntéseit ma meghatározó módon befolyásolják a klímaváltozásra adott gazdaságpolitikai és gazdaságszabályozási válaszok. Az energiastratégiának ezért lényeges eleme, hogy hogyan értékeli a klímavédelem és az energetikai szektorok fejlődési lehetőségeinek kapcsolatát. Ez alapján kell eldöntenie, hogy milyen súlyt ad más energiastratégiai célok (ellátás biztonság, versenyképes áron elérhető energetikai szolgáltatások biztosítása, gazdasági növekedés élénkítése) mellett vagy azokkal összefüggésben a klímavédelem szempontjainak céljai kitűzésekor és az azok elérését szolgáló intézkedései megválasztásánál. Mivel az energetika rendkívül tőkeigényes szektor, e választások a nemzetgazdasági beruházások jelentős hányadára lesznek befolyással. Jelen tanulmányban az energia szektort hosszútávon, jellemzően 2050-ig érintő legfontosabb kihívásokat tekintjük át. A dolgozatnak nem célja, hogy ezen kihívásokat mélyrehatóan, kvantitatív módszerekkel elemezze. Az alábbi területek főbb problémaköreinek feltérképezésére kerül sor: A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai kérdések; A villamos energia szektort érintő kérdéskörök; A földgáz szektor hosszú távú kihívásai; A közlekedési szektor energetikai kérdései; Az energiahatékonyság kérdésköre. A tanulmány szerkezete is ezt a struktúrát követi, melyben az első három fejezet mélyebb áttekintést nyújt, míg a közlekedés és energiahatékonyság fejezetek esetében a főbb tendenciák felvázolására vállalkoztunk.