Magas hiány – növekvő kamatok : hatás – ellenhatás

Abstract

Jelentős fordulatokat hozott a 2021-es év. A vakcinák, részben a nem elégséges oltási hajlandóság nyomán, nem tudták végleg megfékezni a koronavírus-járványt, a vírus újabb és újabb variánsok révén keserítette meg az életünket. Gazdasági fronton ugyanakkor a helyzet kedvezőbb, a gazdaságok a vártnál sokkal gyorsabb kilábalást mutattak. Míg Magyarország esetében a legtöbb elemző 2020 végén még azzal számolt, hogy további egy év kell majd a válság előtti kibocsátás eléréséhez, addig ez mindössze fél év alatt bekövetkezett. Uniós szinten is várhatóan még 2021 negyedik negyedévében visszatért a kibocsátás a válságot megelőző szintjére. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a gazdaságok már kitűnő állapotban vannak, még nem minden ágazat érte el a válság előtti kibocsátási szintjét (ilyen például a turizmus). Emellett több ágazat is kínálati problémákkal, például alapanyaghiánnyal vagy munkaerőhiánnyal szembesül, de a kereslet gyors regenerációja nyomán az energiaárak is hirtelen megugrottak. A kilábalást tehát számtalan kockázat, újabb és újabb felbukkanó probléma övezi. Ezek közül mi most a költségvetések állapotára, a növekvő infláció nyomán szigorodó monetáris politikára, a kettő közti ellentmondásokra és az azokban rejlő globális kockázatokra világítunk rá.