Változások a magyar agrárkereskedelemben az EU-tagság húsz éve alatt

Abstract

A cikk a magyar agrárkereskedelem változó mintáit elemzi húsz évvel a csatlakozás után. az elemzést leíró statisztikákkal és a megnyilvánuló komparatív előnyök módszereivel végezzük el 2001–2023 között. a leíró statisztikák szerint a hazai agrárkereskedelem meglehetősen koncentrált mind célpiacok, mind termékcsoportok szerint. az Európai Unió súlya alapvetően nőtt a hazai agrárkereskedelemben export és import oldalon egyaránt, amely a kelet-közép-európai agrárkereskedelmi kapcsolatok élénkülésének volt köszönhető. a csatlakozás után egyértelműen csökkent a megnyilvánuló komparatív előnyök mértéke a Balassa-indexek szerint, ugyanakkor az agrártermékek közel fele meg tudta őrizni versenypozícióját az egységes piacon. a terméktérkép alapján végzett vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a hazai agrárkereskedelem szerkezete egyre inkább letisztult mintákat mutat. az eredmények rávilágítanak a hazai agrárkereskedelem szerkezetének állandóságára, amely hosszú távon kedvezőtlen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar számára. Húsz év távlatában sem sikerült az agrárkereskedelemben meglévő szerkezeti hiányosságokat orvosolni, úgy néz ki, inkább a status quo fenntartása valósult meg. The article analyses the changing patterns of Hungarian agricultural trade twenty years after accession. the analysis is carried out using descriptive statistics and the comparative advantage methodology for the period 2001-2023. descriptive statistics show that domestic agricultural trade is rather concentrated both by target markets and by product groups. the weight of the European Union in domestic agricultural trade has increased substantially, both on the export and import side, due to the revival of agricultural trade relations between Eastern and Central Europe. After accession, the degree of comparative advantage clearly declined according to the Balassa indices, while around half of the product groups managed to maintain their competitive position in the single market. the studies based on the product map also showed that the structure of domestic agricultural trade is becoming more and more homogeneous. the results highlight the stability of the structure of domestic agricultural trade, which is unfavourable for the Hungarian agriculture and food industry in the long term. Even after 20 years, the structural deficiencies in agricultural trade have not been remedied and seem to have tended to maintain the status quo.