Bevezető a „jogi kultúra” különszámhoz

Abstract

Az Állam- és Jogtudomány jelen különszáma a jogi kultúrával, illetve a jogtudat1 kérdésével foglalkozik. Némi leegyszerűsítéssel azzal, hogy az átlagembereknek milyen képük van a jogról, miképpen viszonyulnak a jog egészéhez és egyes jogi jelenségekhez, és mindez miképpen értelmezhető a társadalom egészének szintjén. Egy folyóiratszám nyilván csak szemelvényeket tud nyújtani a témában. Úgy értelmezhetők ezek az írások, mint diszkrét pontok egy tágas térben. Ebben a bevezető tanulmányban tehát előbb röviden bemutatom azokat az írásokat, amelyek a lapban olvashatók – nagyjából egy „normális” bevezetőnek megfelelően. Ezután azonban megkísérlek szélesebb kitekintést adni, mintegy belehelyezve ezeket a tanulmányokat egy tágabb kontextusba. Előbb a jogi kultúra hazai kutatásáról szeretnék képet adni. Ezután, elsősorban a nemzetközi irodalomra kitekintve a kutatási terület néhány alapkérdésére adott – sokszor egymással is vitatkozó – válaszokat villantom fel. A következő kérdésekről van szó mindenekelőtt: (a) Hogyan határozhatjuk meg a „jogi kultúra” fogalmát az általános „kultúra” fogalmon belül? (b) Milyen nagy kutatási területek/témák jelennek meg a szakirodalomban? (c) Milyen módszerekkel kutatják ezeket? Olyan hatalmas témakörről van szó, amelynek minden eleméről (pl. a gyermekkori szocializáció szerepe a jogtudat kialakulásában) könyvet lehetne írni – és gyakran írtak is, sokszor többet is. Emiatt aztán az itt közölt áttekintés elkerülhetetlenül elnagyolt és – mind a témák hangsúlyai, mind a megjelenített (és főleg a meg nem jelenített) álláspontok tekintetében – szubjektív is.