Jövőkereső párbeszéd a múlttal: Intergenerációs szolidaritás és ökoszisztéma szolgáltatások a székely falutörvényekben

Abstract

A mai fenntartható fejlődésről, a fenntarthatóságról szóló elképzelés nyomait vajon megtaláljuk-e korábbi kultúrákban, mint például a középkori székely falvakban, amelyekről Imreh István könyveiben részletes adatokat találunk? A közelmúltban elvégeztük a székely falutörvények részletes elemzését ökológiai szempontból. Noha az egykori sikeres stratégiákat a mai megváltozott befogadó rendszer és egyéb tényezők miatt nem lehet egy-az egyben a mai globális válság megoldására kész receptként alkalmazni, de a korábbi fenntartható táj-ember kapcsolatok tanulmányozása ma kulcsfontosságú lehet a fenntarthatósághoz vezető út megtalálásában. Ilyen példával szolgál a 16-19. századi székely falvak lakossága is, amely társadalom - saját szabályrendszere felállításával - a természeti erőforrások hosszú távon fenntartható használatára törekedett. Úgy találjuk, hogy a székely közösségek magas fokú alkalmazkodóképességüknek, valamint ökológiai tudásuknak köszönhetően a külső rendszer gyökeres megváltozásáig (piac megjelenése) kezelni tudták a helyi táj biztosította ökoszisztéma szolgáltatásokban beállt változásokat, valamint a külső hatások egyre növekvő nyomását.