Etika és méltányosság

Abstract

Bevezetés és gondolati ráhangolás érdekében hadd kezdjem két lényeges idézettel, melyek közül az egyik Teréz anyától, előadásom egyik kulcsszereplőjétől származik, a másik pedig az irodalmi Nobel-díjas Albert Camus-től. "Sohasem a tömegeket gondozom, mindig csak egyeseket. Egy emberrel kezdem, aztán, ha tudok, egy másikat veszek sorra. Ha a tömegeket nézném, hozzá se kezdenék" - mondotta Teréz anya. S Malcolm Muggeridge, a BBC sztár műsorvezetője, kinek 1974-ben jelent meg osztrák kiadásban, de magyarul, a Valami nagyon szépet Istenért című, Teréz anyát leplezetlenül csodáló könyve, újfent Teréz anya mély kereszténységről tanúskodó szavait idézi: "a kereszténység nem statisztikai életszemlélet. Az, hogy mennyiben nagyobb az öröm egy bűnbánó bűnösön, mint az igazak minden seregén, statisztikaellenes állítás" (Muggeridge [1974]). A később nagy erővel kibontakozó mozgalmak szükségképpeni szerény kezdeteiről Albert Camus mélyenszántó és találó gondolatát idézi egyik írásában Csoóri Sándor, mely szerint "minden nagy tettnek, minden nagy gondolatnak szánalmas a kezdete". E két kivételesen nagy embernek, noha e világi beállítódásukban és hitükben eltérnek egymástól, szavai adnak hitelt és hátteret mondadómnak, de meg kell mondanom, jómagam Teréz anyára tekintek csodálattal, akit 1986-os magyarországi látogatása alkalmából volt szerencsém látni is a városmajori templomban. Mert ahogy Edinburgh-i Fülöp herceg mondotta 1973-ban a Templeton-díj átadásakor, "a jóság, amely Teréz anyának köszönhetően fénnyel töltötte el a világot, alázatot, csodálatot, lelkesedést kelthet bennünk" (Falco [2000], 162. o.).