A Földi Paradicsom prófétái, avagy mérlegen a bizniszkereszténység ideológiája

Abstract

Francis Fukuyama - a történelem végét a liberális demokráciák kiteljesedésével meghirdető egyesült államokbeli filozófus - nagy ívű tanulmányában a világ kultúráit gazdasági teljesítményük alapján hasonlította össze. Szerinte az emberek virágzó gazdaság megteremtésére irányuló vágya tértől és időtől független, s az ebben elért siker vagy kudarc a nép boldogságára is jelentős mértékben kihat (Fukuyama [1997], 493. old.). Ebben az összefüggésben a "protestantizmus" és a szektásság kereszténységen belüli térnyerése igen kedvező színben tűnik fel, s számos új fejlemény Max Weber XX. század eleji híres hipotézisét látszik igazolni, miszerint a puritán (protestáns) munkaerkölcs reformáció utáni terjedése - a tőkefelhalmozáson keresztül - kedvezően hat(ott) a kapitalizmus fejlődésére.