A hazai koronavírus-halálozás járási különbségeinek összefüggései az egészségügyi ellátással

Abstract

A szerzők a magyar járások COVID-19halálozási arányaira (elhunytak/fertőzöttek száma) építettek egyszerű statisztikai modellt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatási adatbázisából és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ágyszámés betegforgalmi kimutatásából származó magyarázó változók segítségével. A felhasznált változók a járások népességének általános egészségi állapotát, illetve a járó- és a fekvőbeteg-ellátás állapotát írják le 2019-ben, a járvány 2020-as kitörése előtti évben. A NEAK adatait a fekvőbeteg-ellátás állapotáról a változók nagy száma miatt klaszterelemzés segítségével vonták be a modellbe. A második és a harmadik COVID-19-hullám nemzetközi összehasonlításban is kedvezőtlen hazai halálozási mutatói miatt indokolt a magyar COVID-19-halálozási arányok területi különbségeinek alapos elemzése. A területi különbségek mögötti jelenségek feltárása segíthet megérteni a magas országos halálozás okait is. A tanulmány újdonsága az eddig végzett kutatások eredményeihez képest, hogy a magyar járások szintjén formális statisztikai modell segítségével vizsgálja a COVID-19halálozás alakulását, egyszerre három tényezőt– a fekvő- és járóbeteg-ellátás állapotát, valamint a lakosság egészségi állapotát – leíró magyarázó változók függvényében. Az eredmények rávilágítanak a háziorvosi szolgálathoz tartozó ápolók tízezer főre jutó számának és a magyar járások COVID-19-halálozási arányainak összefüggésére: míg azokban a járásokban, ahol a fekvőbeteg-ellátás aktív és egyéb osztályainak leterheltsége meghaladta az országos átlagot, ott az ápolók száma szignifikánsan negatív hatást gyakorolt a mortalitásra, addig a többi járásban ez a hatás nem figyelhető meg.