Brautigam, Deborah (2024) A kínai „adósságcsapda-diplomácia” kritikus megközelítése: egy mém térnyerése. Fordulat, 33 . pp. 143-165. DOI https://doi.org/10.14267/FORDULAT.2024.33.5
|
PDF
- Requires a PDF viewer such as GSview, Xpdf or Adobe Acrobat Reader
1MB |
Official URL: https://doi.org/10.14267/FORDULAT.2024.33.5
Abstract
2017-ben egy észak-indiai agytrösztben megszületett a kínai „adósságcsapda-diplomácia” mémje. Ez villámgyorsan elterjedt a médiában, a hírszerzői körökben és a nyugati kormányok között. 12 hónappal később a mém 0,52 másodperc alatt már közel 2 millió keresési találatot generált a Google-on, és elkezdett mély történelmi igazsággá szilárdulni. A történetek igazságokat és valótlanságokat is tartalmazhatnak, az emberi érzelmek, köztük az előítélet pedig bizonyos gondolkodási módra sarkall minket. Ez a tanulmány egy sor olyan történetet mesél el újra Kína nemzetközi szerepvállalásáról, többek között Angolában, Dzsibutiban, Srí Lankán és Venezuelában, amelyek megkérdőjelezik a média csúsztatásait. A cikk néhány javaslattal zárul a tudományos élet, a média és a politika világa közötti kapcsolatról, valamint arról, hogy a kutatóknak ki kell mondaniuk az „igazságot” a „hatalom” felé. A mém egy olyan ötlet vagy gondolat, amely egy kultúrán belül személyről személyre terjed, gyakran azzal a céllal, hogy valamilyen jelenséget, témakört, vagy jelentést közvetítsen. 2017. január 23-án egy észak-indiai agytröszben született meg a kínai adósságcsapda-diplomácia mém, melyet aztán továbbvitt egy, a Harvard két hallgatója által írt tanulmány, mely az „adósságkönyv-diplomácia” kifejezést használta a jelenségre. A diákok írását a Guardian, a New York Times és más vezető sajtótermékek lelkesen idézték mint Kína aljas szándékainak tudományos bizonyítékát. A mém Washingtonban kezdett mély gyökeret verni, az amerikai kormányzaton keresztül Japánba került, majd vissza a New York Times-ba és számtalan további helyre. Később a mém még nagyobb népszerűségre tett szert, már az amerikai külügyminiszter is hivatkozott rá, csendesen begyűrűzött hírszerzési körökbe, megjelent az amerikai Kongresszusban, és megtelepedett a Pentagonban. Az „adósságcsapda-diplomácia” gondolata, és konkrétan a mém komoly aggodalommal töltötte el ezeket az embereket. 2018 novemberére egy Google keresés a fogalomra [angolul - a szerk.] 0,52 másodperc alatt 1 990 000 találatot generált. Az adósságcsapdamém elkezdett megszilárdulni mint közhiedelem, és elkezdték valós történeti igazságként kezelni. Ez a tanulmány a kínai „adósságcsapda-diplomácia” mémjét vizsgálja meg, mely azt állítja, hogy Kína szándékosan igyekszik adósságcsapdába csalni az országokat, hogy stratégiai előnyt, vagy valamiféle eszközt biztosítson magának. Az írás megvizsgálja a mém felemelkedését, elterjedését, és a mögötte húzódó jelenséget, amelyet a mém meg akar ragadni. A tanulmány ezenkívül egy tágabb kontextust is kínál azáltal, hogy újra elmeséli a kínai hitelezés legismertebb mítoszait és narratíváit, melyek olyan dolgok magyarázatára szövődtek, amelyeket a megfigyelők sem értenek tisztán.
| Item Type: | Article |
|---|---|
| Subjects: | International relations |
| DOI: | https://doi.org/10.14267/FORDULAT.2024.33.5 |
| ID Code: | 12412 |
| Deposited By: | Alexa Horváth |
| Deposited On: | 09 Jan 2026 12:21 |
| Last Modified: | 09 Jan 2026 12:21 |
Repository Staff Only: item control page


Download Statistics
Download Statistics