Demográfiai félelmeink : globális népességrobbanás vagy fogyó, elöregedő népesség?

Abstract

A mögöttünk álló évtizedekben Európának számos kihívással kellett szembenéznie, legyen szó gazdasági, migrációs, háborús, pandémiás válsághelyzetekről, vagy akár a digitális technológia tektonikus változásokat előidéző kríziséről. Azonban az összes válság közül hosszú távon az emberiség egyik legmeghatározóbb és legkomplexebb válságát a népesedési folyamatok, s azok következményei jelentik. Ha vetünk egy pillantást Európa demográfiai átmenetére, akkor láthatjuk, hogy a termékenység jellemzően elmarad attól a kritikus szinttől, amely a népesség reprodukciójához szükséges volna. Ha viszont valaki azt gondolja, hogy ez csupán az elöregedő kontinens problémája, téved. Az ENSZ legutóbbi jelentése szerint ugyanis globális szinten a nők ma átlagosan egy gyermekkel kevesebbet szülnek, mint 1990 körül, ami azt jelenti, hogy a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 2,25 körüli szinten van. Továbbá a teljes termékenységi arányszám a világ országainak több mint a felében már a reprodukciós szint alatt van. Vagyis minden ország számára meghatározó jelentőségű a demográfiai helyzetének figyelemmel kísérése, valamint a változások negatív következményeit ellensúlyozni képes szakpolitikák kialakítása. Magyarország helyzete azonban ennél különlegesebb, hiszen ahogy Magyarország Alaptörvénye a Nemzeti hitvallásban is fogalmaz, felelősséggel tartozunk minden magyarért, s „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét”. Ezért nem pusztán hazánk területén, hanem a külhoni régióban élő magyarok népesedési folyamatai is kiemelt fontossággal bírnak az ország számára. Azonban ahhoz, hogy megértsük hazánkban, a Kárpát-medencében, valamint az Európában zajló demográfiai folyamatokat, először a globális trendeket kell megvizsgálnunk.