A 2026-os iráni zavargások politikai gazdaságtani háttere: olcsó munkaerőtől tudásalapú gazdaságig, Nyugattól Eurázsiáig

Abstract

A 2026-os iráni zavargások gazdasági feszültségek, geopolitikai átrendeződés és strukturális munkaerő-piaci kiigazítások közepette zajlottak. Míg számos magyarázat az inflációra, a szankciókra és a politikai elégedetlenségre összpontosít, ez a cikk egy politikai-gazdasági értelmezést kínál, amely a tiltakozások magyarázatát mélyebb, újraelosztási feszültségekhez köti. Konkrétan vizsgálja az úgynevezett „12 napos háború” utáni gazdasági szerkezetátalakítást, az afgán migráns munkavállalók deportálását és annak hatását a költségstruktúrákra, a kereskedelmi elit egyes szegmensei közötti feszültségeket. Elemzi továbbá Irán külpolitikai orientációjának változását az eurázsiai integráció irányába, amelynek keretében több évtizedes tárgyalások után felhagyott a Nyugattal való közös nevező megtalálására irányuló erőfeszítésekkel. A cikk azzal érvel, hogy Irán gazdaságának fenntartható versenyképessége nem épülhet az ultraolcsó migráns munkaerőtől való strukturális függőségre, hanem a tudásalapú gazdasági modellre való átállást igényli.