Gondolatok az iparpolitika stratégiai kérdéseiről Albert O. Hirschman munkája nyomán – I. rész

Abstract

A világgazdaság alapvető technológiai, geopolitikai és intézményi átalakulásokon megy keresztül, amelyek világszerte felértékelik az iparpolitika szerepét. Ebben a strukturális feszültségekkel terhelt környezetben a gazdaságok számára egyre meghatározóbbá válik, hogy képesek-e hatékony és magas minőségű iparpolitikát kialakítani, amely lehetővé teszi az új kihívásokra adott adekvát válaszokat. Mindez a közgazdasági gondolkodásban is szemléletváltást igényel: az iparpolitika létjogosultságáról szóló viták helyett egyre inkább arra a kérdésre kell fókuszálnunk, hogy milyen módon érdemes iparpolitikát tervezni és megvalósítani. Jelen esszé ehhez a gondolkodási fordulathoz kíván hozzájárulni az iparpolitika tizenkét fontos stratégiai dilemmájának azonosításával és elemzésével. A tanulmány Albert O. Hirschman The Strategy of Economic Development című klasszikus művének gondolati keretére épít, ugyanakkor azt kiegészíti és kritikai módon továbbgondolja a közepes fejlettségből fakadó sajátos kihívások, valamint a globális értékláncokon alapuló modern termelés kontextusában. A tanulmány tehát nem pusztán Hirschman provokatív és inspiráló gondolatainak bemutatására vállalkozik, hanem azok konstruktív kritikájára, más elméleti megközelítésekkel való összevetésére, valamint egy saját értelmezési keret kidolgozására is. Az elemzés középpontjában a közepes fejlettségi csapdában rekedő gazdaságok iparpolitikai dilemmái állnak, különös tekintettel Magyarország helyzetére, ugyanakkor hangsúlyt fektet az európai uniós iparpolitikára vonatkozó tanulságokra is. Műfajából fakadóan a tanulmány nem kész megoldásokat kínál, hanem olyan elemzési keretet és felvetéseket nyújt, amelyek további kutatás alapjául szolgálhatnak az iparpolitika stratégiai kérdéseinek vizsgálatában. Az esszé két részben kerül közlésre, jelen írás az első rész.