„A kis országoknak a „soft powert” kellene erősíteniük” – Interjú Piroska Dórával, a CEU egyetemi docensével

Abstract

Az Európai Központi Bank (EKB) formális monetáris mandátumán túlmutatóan az euróövezet gazdaságának, bankfelügyeletének és válságkezelésének kulcsszereplőjévé, politikai ágensévé vált. Piroska Dóra rámutat: az intézményi struktúra formálisan a kisebb tagállamoknak kedvez (egy ország – egy szavazat alapon), ám informálisan a magországok szakértői dominanciája érvényesül. Az eurózónához és a bankunióhoz való csatlakozás komoly dilemmát jelent Magyarország számára: a pénzügyi stabilitásért és befektetői bizalomért cserébe az állam radikálisan elveszítené az elmúlt 16 évre jellemző, aktivista bankpolitikai és autonóm fejlesztési eszköztárát. Bár bizonyos makroprudenciális funkciók és a fejlesztési bankok nemzeti kézben maradnának, a kulcsfontosságú pénzintézetek felügyelete és a stratégiai döntések az EKB-hoz kerülnének. Dr. Piroska Dóra az ausztriai bécsi Közép-európai Egyetem (CEU) Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének egyetemi docense. Doktori fokozatát (PhD) a CEU politikatudományi és nemzetközi kapcsolatok doktori programján szerezte. Kutatásai a bankrendszer és a pénzügyek nemzetközi politikai gazdaságtanára (IPE), a banki szabályozásra, valamint a fejlesztésfinanszírozásra összpontosulnak, különös tekintettel a közép-kelet-európai régióra. Munkáiban a pénzügyi nacionalizmus és a pénzügyi hatalom elméleteivel, valamint ezek demokráciához való viszonyával foglalkozik. Széles körben publikált az európai pénzügyi szabályozásról, többek között az Európai Bankunióról, a Tőkepiaci Unióról, a makroprudenciális szabályozásról és a fintech szabályozói tesztkörnyezetekről (Regulatory Sandbox). Tanulmányokat jegyez a magyarországi és lengyelországi fejlesztési banki tevékenységről, az Európai Beruházási Bankról (EIB), valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankról (EBRD). Rosta Miklóssal közösen szerkesztett egy kötetet Kornai János munkásságáról. 5. évfolyam, 4. szám Cikk letöltése