Világgazdasági lassulás és infláció, a stagfláció veszélyei

Abstract

A világgazdaságban újra tartós veszélyt jelent az infláció. A világ legfejlettebb gaz-daságában, az USA-ban 2022 júliusában és augusztusában az áremelkedés éves viszonylatban 8,2–9,1% között mozgott, novemberre 7%-ra csillapodott. A jegy-bank szerepét betöltő Federal Reserve System (FED) kénytelen volt az alapkamatot negyedszer is megemelni, amely így októberre már 4,5%-os szintet ért el. Az irányadó kamatot 2023 márciusában 25 bázisponttal tovább kellett emelni, mivel az infláció 2022 márciusához képest még mindig magas, 6% volt. Az elmúlt négy évtizedben nem jártak még ilyen magasságokban a fogyasztói árak. Az amerikai gazdaság az árrobbanás eredményeként 2022 második és harmadik negyedévében, tehát két egymást követő negyedévben is technikai recesszióba került, 2021 ugyanezen két negyedévéhez képest – éves szinten – zsugorodott. Ugyanakkor speciális, pozitív jellegzetessége volt az amerikai konjunktúrának, hogy a munka-piac feszes maradt, és a munkanélküliség 2022-ben kifejezetten kedvező, 3,6%-os szinten tudott stabilizálódni. A magas kamatok és a feszes munkapiac együttes léte azonban megnehezíti az infláció letörését célzó monetáris szigorítás várható eredményének becslését.Jerome Powell, a FED elnöke 2022 nyarán a központi bankok számára tartott jacksonville-i konferencián így nyilatkozott: „The economy is always evolving. Our recent estimates and statements reflect our appreciation that a robust job market can be sustained without causing unwelcome increase in inflation.” Az idézet és nyilatkozata további tartalma alapján megállapítható, hogy az inflációs veszélyről alkotott klasszikus jegybanki vélemény nem változott, az infláció ugyanis minden gazdasági szereplőnek kárt okoz. Az infláció megfékezésének igénye újra hangsúlyossá tette a primer jegybanki szerepeket. A 2019–2023 közötti időszak gazdasági eseményeit, az infláció elszabadulását tekintve kísérteni látszanak az 1970-es évek, az 1972–1973-as világgazdasági krízis, amikor a globális energiapiacokon kialakult durva külső sokkhatás volt az egyik legfontosabb inflációt generáló tényező. A fél évszázaddal ezelőtti helyzethez képest 2023-ban azonban az infláció és az energiakrízis súlyosabb, mivel a tartós világjárvány okozta sokkhatás elhúzódónak ígérkező háborús konfliktussal párosult Oroszország és Ukrajna között. A háború következtében globális geopolitikai játszma is elindult, két katonai világhatalom, az Egyesült Államok, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Oroszország ütközik, amelybe – úgy tűnik – Kína is, passzívan ugyan, de bekapcsolódik. Világgazdasági dimenzióban egyikük, Oroszország ma már legfeljebb csak középhatalmat képvisel, GDP-je Olaszország nagyságrendjébe esik. A háború végkimenetelét, illetve hogy a katonai hadviselés és a gazdasági háború együttesen milyen eredményre vezet, nehéz megítélni. Oroszország világgazdasági pozíciójavulási esélyei azonban jóval gyengébbnek tűnnek, mint fél évszázada.