Profitlehetőségek az Európai Unió széndioxid-kereskedelmi rendszerében – az EU ETS tapasztalatai Magyarországon

Abstract

Jelen cikk az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszere (European Union Emissions Trading Scheme – EU ETS) próbaidőszakának magyarországi tapasztalatait mutatja be.1 Bevezetőként áttekinti a rendszer működését, majd a sokakat foglalkoztató kérdést elemzi, miszerint a rendszer kizárólag adminisztratív terhet jelent-e a hatálya alá tartozó vállalatoknak, vagy profitlehetőséget tartogat számukra. A cikk vizsgálja, hogy az EU ETS milyen hatást gyakorolt a részt vevő vállalatokra: ösztönzött-e innovációt, befolyásolta-e a szektorok versenyképességét, volt-e hatással a költségekre, s hogy hordozott-e változást a cégek operatív és befektetési döntéseiben. A cikk megállapítja, hogy a kibocsátáskereskedelem a feladatokon túl komoly üzleti lehetőséget jelent az EU-s rendszerben érintett vállalatok számára. A kibocsátási egységek megfontolt, a vállalati beruházáspolitikával összehangolt felhasználásával jelentős bevétel teremthető a kibocsátás-csökkentésből. A rendszer próbaidőszaka Magyarországon ugyan nem volt jelentős hatással a vállalatokra, hosszabb távon azonban minden érintettnek figyelembe kell vennie a szén-dioxid értékét befektetési számításaiban. A magyarországi vállalatok, a szükségesnél nagyobb kiosztás miatt a próbaidőszakban rövid távon nagy hasznot realizálhattak. Hosszú távon azonban megváltozik a helyzet – az Európai Unió 2012-től nagymértékben csökkenti a térítésmentesen kiosztandó szén-dioxid-egységek mennyiségét.