A lator fogalom jelene: A kubai-amerikai olvadás hatása a lator-koncepcióra

Abstract

A lator állam fogalma egyike a legvitatottabb koncepcióknak az amerikai politikai diskurzusban. Annak ellenére, hogy jelentősége – ahogy látni fogjuk, elsősorban az Obama-adminisztráció regnálása óta – csökkenőben van, érdemes foglalkoznunk vele: elsősorban azért, hogy rávilágítsunk az amerikai külpolitikába való elméleti beágyazottságára, másodsorban pedig azért, hogy ezáltal kiemelhessük, hogy a tendencia nem számít alapvető elmozdulásnak az amerikai külpolitika mintáit tekintve. A kifejezés 9/11 és az általa kiváltott politikai fordulat nyomán került az érdeklődés középpontjába, azonban a valóságban sokkal régebbre datálhatjuk ennél. Mind a fogalom maga, mind pedig az általa jelölt jelentéstartalom több változáson is átesett az évek során: legújabb fejleményként Kuba törlését kell megemlíteni a hírhedt feketelistáról, melyre az Obama-adminisztráció 2015. május végén kerített sort. Ez a fontos esemény tovább gyengíti a fogalom egyébként is csökkenő relevanciáját és nem utolsósorban egy új időszak nyitányát jelentheti a két ország viharos kapcsolatában. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot megfelelően értékelni tudjuk, közelebbről kell vizsgálnunk ezeknek a többek között latornak is nevezett deviáns államoknak bizonyos fogalmi kérdéseit. A továbbiakban áttekintjük a koncepció történeti alakulását: eredetét, változásait, elterjedésének, majd feltételezett hanyatlásának körülményeit. A tanulmány végére remélhetőleg nemcsak a gyakran zavaros eredetű és nehezen értelmezhető fogalom jelentését fogjuk tisztán látni, hanem a nemzetközi politikára gyakorolt jelentőségét is.