Pénzügyi hálózatok mag–periféria szerkezete: a magyar bankközi fedezetlen hitelek piaca, 2003–2012

Abstract

Folytonos és aszimmetrikus mag–periféria modellt illesztünk a magyar bankközi fedezetlen hitelek piacának havi hálózataira 2003 és 2012 között. Meghatározzuk az egyes bankok magsági mutatóinak időbeli alakulását, és megvizsgáljuk, hogy mi a kapcsolat ezen mutatók és a bank nettó hitelpozíciója, kamatkülönbözete, illetve a banknak nyújtott hitelek kondíciói (hitelösszeg, kamatláb, futamidő) között. Azt kapjuk, hogy a hiteloldali magsági mutatók legszorosabban az implicit partnerlimitekkel korrelálnak. Tehát nem feltétlenül a nagy bankok vannak a magban, hanem inkább azok, amelyeket a többi szereplő a legkevésbé kockázatosnak ítél meg. Ez segítheti a szabályozót, hiszen ezek szerint a legfontosabb bankok valószínűleg egyben a legbiztonságosabbak is.