Nyomokban tudástranszfert tartalmaz. Egyetemi és kutatóintézeti tudás- és technológiatranszfer Magyarországon / May contain traces of knowledge-transfer. Knowledge- and technology transfer at the universities and research institutions in Hungary

Abstract

Jelen kutatás a tudás- és technológiatranszfer területi megnyilvánulását, azaz a tudásalapú hálózatosodást vizsgálja a felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek esetében. A téma jelentősségét alátámasztja, hogy a szakirodalom a tudásközpontok hasznosított K+F tevékenységét a tudásalapú regionális fejlődés egyik meghatározó forrásának tekinti (Valance et al., 2017). A tanulmányban azt vizsgálta a szerző, hogy ezek a folyamatok mennyire jellemzőek a magyar felsőoktatási intézményekre, kutatóhelyekre. Az elemzés idődimenzióját a jelenkori magyar innovációs rendszer alapjait lefektető, 2004-es elfogadású innovációs törvény adja. A területi dimenziót a vizsgálat során a megyei szint jelenti. Olyan megyét választott ki az elemzés számára, mely az országos GDP-hez viszonyított K+F-ráfordítások nagysága alapján átlagos, viszont a megyei vállalkozások számát tekintve iparosodott térségnek számít, hiszen csak ebben az esetben áll fenn a tudás- és technológia-transzfer vállalati igényoldala. Módszertanilag adatbáziselemzést (eKutatás adatbázis) és szakértői interjúkat alkalmazott. Magyarországon a jogi szabályozás lehetővé teszi a kutatóműhelyek és felsőoktatási intézmények számára, hogy kutatási eredményeiket hasznosítsák, bevételre tegyenek szert, még ha a tulajdonosi jogok a közpénzből finanszírozott kutatóhelyek esetében az államot illetik is. A térség felsőoktatási intézményei és kutatóhelyei a vizsgált időintervallumon belül nem részesültek az innovációhasznosítást elősegíteni kívánó kiemelt állami forrásokban, így csak önerőből, saját kezdeményezésre működhettek együtt a gazdasági élet szereplőivel innovációik gazdasági hasznosítása terén. A tudás- és technológiatranszfer, innováció, oktatási és egyéb kutatási partnerség szerepel valamennyi vizsgált szervezet dedikáltan felvállalt tevékenységei között. Bár 2009 után állami ösztönzésre minden vizsgált intézmény felállított TTO-irodákat, ezek mára kiüresedtek, javarészt megszűntek. Az egyetemi hálózatos együttműködés hangsúlya 2014-től – szintén kormányzati ösztönzésre – áttolódott a képzésbeli kooperációkra. Összességében azt mondhatjuk, a vállalkozó egyetem/kutatóhely modelltől a Fejér megyei intézmények még meglehetősen távol vannak. Tevékenységükben a tudás- és technológiatranszfer marginálisan szerepel. A felsőoktatási intézmények hangsúlyosan a képzésben való együttműködés keretében hálózatosodnak, intézményesülten és szerződés tárgyát képezően pedig elsősorban a duális képzésre vonatkozóan. A klasszikus tudás- és technológiatranszfer a vizsgált térségben döntően a kutatóhelyekre jellemző, az egyetemekre nem. A nemzeti intelligens szakosodási stratégia célkitűzéseihez leginkább és kimutathatóan a műszaki képzést nyújtó és ilyen jellegű innovációkkal rendelkező intézmények tudnak illeszkedni, bár minden vizsgált intézmény törekedett a kapcsolódásra. ------- Research centres and knowledge hubs impact on the economy of the region in which they are located is twofold: direct and indirect. On the one hand, they can link technological and business knowledge with financing sources and market networks. On the other hand, the new and innovative research results might also have an impact on the regional economic players not directly involved in the cooperation (e.g. can be the base of new clusters) or lead to further development of new services and better infrastructure in the region (Lengyel, 2012b, p. 109). Experts regard the utilized R&D activity of knowledge centres as a major source of knowledge-based regional development (coupled, of course, with available innovation policy support and incentives) (Valance et al., 2017). Thus, the potential regional economic impact of universities/colleges and knowledge centres is unquestionable. Whether and to what extent this can be translated into practice should be the subject of investigation. The subject of present article is the spatial manifestation of knowledge and technology transfer in Hungary. The time dimension of the study is provided by the Innovation Act of 2004, which laid the foundations of the current Hungarian innovation system. The territorial dimension is the county level. The county selected for the study (county Fejér) is averagely developed on the base of R&D expenditures relative to GDP, and is an industrialized region concerning the number and profile of registered enterprises. According to the research hypothesis, higher education institutions and other research centres typically intend to cooperate with local or regional economic players in rural areas.